A baba zokog, amíg az már nem tud sírni többé. Az ok, amiért a szülei nem futnak oda hozzá, elgondolkodtató

A baba zokog, amíg az már nem tud sírni többé. Az ok, amiért a szülei nem futnak oda hozzá, elgondolkodtató

0

A legtöbb fiatal szülő felteszi magának a kérdést: Mi a legjobb módja annak, hogy megtanítsák a gyermeket egyedül aludni? Az egyik leggyakrabban...

A legtöbb fiatal szülő felteszi magának a kérdést: Mi a legjobb módja annak, hogy megtanítsák a gyermeket egyedül aludni? Az egyik leggyakrabban használt módszer az, hogy már nem viszed magaddal a babát az ágyba.

Egy anya az USA-ban úgy gondolja, hogy ez egy szörnyű ötlet. Írt egy blogbejegyzést a zavaros és ideges baba szemszögéből:

“Kedves anyu!

Összezavarodtam.

Régen a puha, meleg karjaidban aludtam el. Minden este melletted feküdtem; elég közel, hogy halljam a szívverésed, elég közel, hogy érezzem az édes illatod. Nézem a szép arcod, és szép lassan álomba merülök. Amikor felébredek morgó gyomorral, hideg lábakkal, csak azért van mert szükségem van egy ölelésre, hogy nemsokára újra mélyen tudjak aludni.

De a múlt héten valami megváltozott.

Minden este felhoztál a kiságyamba és jóéjt puszit adtál, majd lekapcsoltad a villanyt, és elmentél. Eleinte zavart, vajon hová mentél. Ezután megijedtem, és sírtam, hogy gyere ide. Sírtam, és csak sírtam, de nem jöttél! Annyira szomorú voltam, anyu. Soha nem akartalak annyira. Soha nem éreztem érzéseket annyira erősen azelőtt. Hova mentél?

Végül visszajöttél! Ó, milyen boldog és megkönnyebbült voltam, hogy visszajöttél! Azt hittem örökre elmentél! Elértem, hogy itt legyél, de nem vettél fel. Nem is néztél a szemembe. Lefektettél azokkal a puha meleg karjaiddal, és azt mondtad: “Csitt, most éjszaka van”, majd ismét itt hagytál.

Ez történt megint, újra és újra. Ordítottam, hogy gyere, de mindig egyre több idő volt mire idejöttél, de nem vettél fel.

Miután sokáig ordítottam, meg kellett állnom. A torkom már annyira fájt. A fejem lüktetett, és a kis pocakom is morgott. Mégis a szívem fájt a legjobban. Egyszerűen nem tudtam megérteni, hogy miért nem jössz.

Ezek után feladtam. Nem jössz, amikor sírok, és amikor végül jössz, nem is nézel a szemembe. Már túlságosan fájt tovább folytatni a sírást.

Egyszerűen nem értem, anyu. Napközben, amikor elesek és beverem a fejem, azonnal felveszel, és megcsókolsz. Ha éhes vagyok, akkor megetetsz. Ha átkúszok hozzád egy ölelésért, olvasol a gondolataimban és az apró arcomat csókokkal borítod. Elmondod, hogy milyen különleges vagyok, és mennyire szeretsz engem. Ha szükségem van rád, azonnal reagálsz rám.

De éjszaka, amikor sötét és csend van, és az éjszakai fény furcsa árnyékot vet a falra, te eltűnsz. Látom, hogy fáradt vagy, anya, de annyira szeretlek. Csak azt akarom, hogy közel legyek hozzád, ez minden.

Most, éjszaka van, nyugodt vagyok. De még mindig hiányzol. ”

A blogger szavait szülők százai osztották meg és heves vitákat váltott ki – nem mindenki ért vele egyet.

Mit gondolsz?

Forrás: harmonikum.com

► KÉRJÜK OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK! HOZZÁSZÓLNI LENTEBB TUDSZ!

SZÓLJ HOZZÁ


Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Ne felejts el Kedvelni minket!