Tartozás elévülése – ezekben az esetekben elengedik a tartozásunkat

Tartozás elévülése – ezekben az esetekben elengedik a tartozásunkat

0

Adósság, tartozás elévülés, eltűnése 2016 – megszabadulhatsz az adósságtól! Adósság elévülése – így szabadulhatsz meg az adósságodtól fizetés...

Adósság, tartozás elévülés, eltűnése 2016 – megszabadulhatsz az adósságtól!
Adósság elévülése – így szabadulhatsz meg az adósságodtól fizetés nélkül!

A TARTOZÁSOK “ELTŰNÉSE”- AZ ELÉVÜLÉS

A tartozások nem maradnak fenn örökké, egy idő után akkor sem lehet érvényesíteni, behajtani, ha az egyébként jogszerű volt valamikor. Ezt biztosítja az elévülés. Az elévülés lényege, hogy az elévült követelést bírósági úton nem lehet többé érvényesíteni. Ám, ha az elévült követelést az adós önként kifizeti, később már nem követelheti vissza. Nem arról van tehát szó, hogy maga a követelés iránti jog szűnik meg, csak azt törvényes úton már nem lehet behajtani, követelni.

Az általános elévülési idő 5 év. Emellett léteznek a jogszabályokban speciális, az általánosnál rövidebb és hosszabb elévülési idők is. Sőt, vannak olyan igények is, melyről jogszabály mondja ki, hogy nem évül el.

A fizetési felszólítás

A fizetési felszólításoknak 2014. március 15-ig igen nagy szerepe volt, hiszen ezzel meg lehetett akadályozni, hogy egy követelés elévüljön. Vagyis, ha a tartozásról igazolható módon fizetési felszólítást küldtek az adós részére, az elévülési idő újból kezdődött. Így az 5 éves elévülési idő akár a többszörösére is meghosszabbítható volt és mindez nem igényelt komolyabb anyagi ráfordítást sem.

Mi történt a fizetési felszólítással azsal az új Ptk.-ban?

Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépésével a helyzet ezen a téren gyökeresen megváltozott. Az új Ptk. kivette a fizetési felszólítást abból a körből, mely megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása a gyakorlatban azt eredményezi, hogy az elévülési idő a megszakítástól újból elkezd ketyegni, vagyis olyan, mintha addig nem is telt volna le belőle semmi. Ha például egy követelés 2014. április 1-én vált esedékessé, de azt nem teljesítették, elindul az 5 éves elévülési idő. Ám ha az 5 év alatt, mondjuk 2014. november 1-én a jogosult tesz valamit, ami a törvény alapján megszakítja az elévülést, akkor a követelése attól az időponttól ismét 5 évig érvényesíthető.

Főszabály szerint
Főszabály szerint a követelések 5 év alatt évülnek el. Ha a felek az elévülési idő hosszát szeretnék 5 évtől eltérően megállapítani, ezt a megállapodást írásba kell foglalni.
A korábbi szabályozással ellentétben tehát nemcsak 5 évnél rövidebb, hanem 5 évnél hosszabb elévülési időben is megállapodhatnak a felek. Egy dolgot nem lehet: az elévülési időt a szerződésben teljesen kizárni. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ha a teljesítés idejére a felek határidőt tűztek ki, akkor a határidő utolsó napja az esedékesség időpontja.
A korábbi Ptk. alapján egy fizetési felszólítás is elegendő volt ahhoz, hogy az elévülés megszakadjon, vagy az érvényesítésre rendelkezésre álló idő elölről kezdjen el ketyegni. Így volt például biztosítható, hogy egy nagyobb összegű követelés később is követelhető legyen bíróság előtt. Ennek a gyakorlatban is volt jelentősége, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy nagyobb összegű tartozás behajtásához szükséges pénz hiánya miatt nem tudja valaki a követelést bírósági úton azonnal érvényesíteni. A fizetési felszólítással azonban időt nyerhetett a jogosult.

Az új Ptk. már „szigorúbban” ítéli meg, hogy mivel lehet a követelések elévülését megszakítani. Erre a fizetési felszólítás már nem elegendő, helyette lehetőségként a tartozás elismerése, az egyezség, vagy a kötelezettség módosítása, a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, vagy csődeljárásban történő bejelentése áll a hitelezők rendelkezésére.

Kit érint a változás?

A változás gyakorlatilag mindenkit érint, nem csak a cégeket, de a magánszemélyeket is. Egyértelmű, hogy az adós szempontjából kedvezőbb az új szabály, hiszen a jövőben egy-egy fizetési felszólítással nem tehető „örökös adóssá”. Ugyanakkor a hitelezők az új Ptk. alapján már nem „üldögélhetnek” akár korlátlan ideig egy-egy követelés felett, ha be akarják hajtani, időben kell lépniük.

Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.megbizhatougyvediiroda.hu

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Elévülés

A megállapított adókötelezettséget, akár az adózó, akár az adóhatóság állapította azt meg, az esedékesség évének utolsó napjától számított 5 évig hajthatja végre az adóhatóság. (Szabálysértés esetében nem!) A végrehajtási cselekmény alkalmazása egyszeri, hat hónapos meghosszabbodást eredményez.

Az adóhatóság által megkeresés alapján behajtott köztartozások az azokat megállapító anyagi jogi szabályok szerint évülnek el. Ha az elévülésükre nincsen rendelkezés, a végrehajtáshoz való jog elévülése tekintetében az Art. rendelkezései az irányadóak.

Behajthatatlan adótartozás törlése

Ha az adóhatóság megállapítása szerint a tartozás behajthatatlan, mert valamennyi végrehajtási cselekmény minden helytállni köteles személlyel szemben eredménytelen volt, helye van az ún. behajthatatlanság címén történő törlésnek. A törölhetőség legkorábbi időpontját illetően az egységes szabályozására törekedve a törvény kimondja, hogy az adótartozás törlésére az esedékessé válást követő 6 hónapig nem kerülhet sor.

A behajthatatlanság címén törölt tartozás az adóbehajtáshoz való jog elévülési idején belül újra előírható, ha az adós vagyoni viszonyainak változása következtében behajthatóvá válik.

Forrás : www.civilkontroll.com

► KÉRJÜK OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK! HOZZÁSZÓLNI LENTEBB TUDSZ!

SZÓLJ HOZZÁ


Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Ne felejts el Kedvelni minket!